FIGYELEM! AZ elsosegely.hu SEMMIFÉLE GARANCIÁT NEM VÁLLAL A FORDÍTÁSI HIBÁKÉRT!

 

 

 

Ez az összefoglaló a hatékony és fenntartható tanuló-központú elsősegély és újraélesztés oktatásról szól, formális és informális keretek között.

Egyénnek és közösségnek is fontos, hogy hatékonyan tudjon reagálni egy krízishelyzetben. Fontos, hogy irányítsák a nemzetközi társaságokat, hogy kreatívak és rugalmasak legyenek az elsősegély oktatás terén, és segítsék a központ valamennyi oktatási tevékenységét. A cél a hatékony oktatás és a helyi végrehajtás.

 

orvostudomány + hatékony oktatás + helyi végrehajtás = túlélés

 

2005-ben a Vöröskereszt és a Vörös Félhold vezetői felkértek néhány elsősegélynyújtó társzervezetet, hogy együtt dolgozzák ki Az elsősegélynyújtás tudományos és gyakorlati irányelveit, ezzel is biztosítva a orvostudományi módszerek alkalmazását. Ez a munka a mai napig folytatódik, különös hangsúlyt fektetve a hatékony oktatásra és tudományos megvalósításra, amelyek a dokumentum alapjait is adják.

 

Oktatási irányelvek létrehozásának folyamata:

1. Az elsősegély oktatás és a hozzá tartozó elméletek bemutatása
2. A hatékony oktatás meghatározása.
3. Ajánlások megfogalmazása tudományos és oktatási irányelvek alapján.
4. Történetek megosztása.
5. Módszertani segédlet az oktatáshoz, hatékonyságmérési lehetőségek.

Ebből a folyamatból a jó oktatáshoz szükséges néhány kulcsfontosságú üzenet szűrődött ki. Ezek az üzenetek nem mindig konkrétan erre a szakterületre vonatkoznak, hanem egy általános megfigyelést tükröznek, melyek az elméleti és gyakorlati tapasztalattal állnak  kapcsolatban. Ahhoz, hogy ezt még egyértelműbbé tegyék, történetek és példák kerülnek bemutatásra nemzetközi társaságoktól amelyben az elsősegély oktatási vezetőknek segítséget nyújt abban, hogy összeállítsák az oktató programot

 

A legfontosabb üzenet azoknak akik elsősegélyt oktatnak

Mutassa be a lényeges összefüggéseket a tanulóknak!

Biztosítson lehetőséget a tanulóknak arra, hogy minél könyebben megtanulhassák és bemutathassák tudásukat!

Mutasson több tanulási módszert, (pl: imitáció, info-kommunikációs eszközök, játékok) hogy minél szélesebb legyen a tudása és minél jobban rögzüljön!

Válassza ki, mi az ami mindenképp fontos és alapvető, de szűkítse le a szükséges és legfontosabb tartalomra, és  igazítsa a tanulók igényeihez!

Képezzen oktatókat, akik a célközönség igényeihez igazítják az oktatást!

Hagyjon időt a tanulónak regálni és felfedezni saját képességeit különböző szituációkban!

Figyelje a tanulók eredményeit (készségek, tudás, bizalom) és a hatékonyság mérésének lehetőségeit (pl.: felmérések)!

 

Milyen a hatásos elsősegély oktatás?

A szervezet a világ vezető elsősegély oktatója, mind a közoktatás mind az önkéntes képzés terén, akik képesek beavatkozni akár vészhelyzet esetén is. Biztosítják a leghatékonyabb módszereket, melyek növelik a tanuló tudását, készségeit, önbizalmát hogy alkalmazni is tudja azt. Figyelemfelkeltő kampányok, formális kurzusok.

Az elsősegély beavatkozások célja, hogy életbe tartsa a sérültet, enyhítse a szenvedését, megelőzze a további betegségeket és sérüléseket és elősegítse a felépülését. A képzett önkéntesek felhívják a közvélemény figyelmét, hogy tanuljanak elsősegélyt, hogy tudjanak beavatkozni egy esetleges baleset esetén. Felkészítik az ellátokat, hogy képesek legyenek:

• felismeri, értékeli és rangsorolni az igényeket.
• megfelelő elsősegélyt nyújtani.
• további segítséget kérni, ha szükséges.

 

Alapvető elsősegélynyújtási kompetenciák:

• Tudás: tudatosság jelei, tünetei, önmagunk és a jelenlévők biztonsága
• Készségek: sérülések felismerése, azonnali beavatkozások (légútbiztosítás, vérzéscsillapítás)
• Viselkedések:
  • korai felismerés, kockázatok felmérése
  • további segítség kérése
  • legjobb tudásuk szerinti beavatkozás

 

Ezeket a készségeket egyenként szükséges fejleszteni, de esetenként együttesen is érdemes. Elősegítik a tanulóknak a magabiztos viselkedést, hogy egy valós vészhelyzet esetén helyt tudjanak állni.

 

A tanuló egyénisége?

Bár majdnem mindenki tud elsősegélyt nyújtani, mégis a tanuló személyiségének ismerete segítheti az oktatót, hogy személyre szabottabb legyen az oktatása. Ilyen például a szituáció, amelyekbe kerülhet (otthon, köztér, iskola, munkahely), illetve az adott személy kora és neme.

Egyes diákokat befolyásolhat az, ha előírják neki a munkahelyi vagy iskolai tanfolyamot. Országos szervezetek az alábbiak szerint csoportosíthatják az oktatást:

• Laikusok (gyerekek is) – informális oktatás, kampányok, média illetve közösségi platformokon keresztül
• Laikus, akinek van előképzettsége –  egy jóváhagyott tananyagot sajátít el, gyakorlattal, (ide tartozhatnak az önkéntes elsősegélynyújtók vagy oktatók is)
• Képzett ellátók, segélynyújtók – elvégez egy tanfolyamot, és kötelezhető a segélynyújtásra (ide tartozhatnak az önkéntes elsősegélynyújtók vagy oktatók is)

 

 

A képzett segélynyújtói beavatkozás eredményessége a bajba jutott szempontjából

Az IFRC (Nemzetközi Vöröskereszt) és az ILCOR (újraélesztési irányelveket egységesítő nemzetközi bizottság) vizsgálata arra kereste a választ vajon hatékonyabb eredmény érhető-e el a bajba jutott állapotával kapcsolatban, ha egy képzett elsősegélynyújtó avatkozik be, szemben azzal, ha képzetlen. Annak ellenére, hogy a kérdés egyszerű, tudományosigényű vizsgálat, elsősorban etikai okok miatt még nem készült.

Tudományos háttér:

A 2015-ös ILCOR tudományos konszenzusa és a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezet által végzett előzetes vizsgálatok megállapították, hogy nőtt a túlélési arány, illetve csökkent a tünetek felismerésének ideje azon esetekben, amikor a beavatkozást olyan személy végezte, aki részt vett elsősegély-oktatáson. Az Amerikai Szív Társaság és a Vöröskereszt 2015-ös iránymutatásai szerint az elsősegély oktatása megvalósítható internetes kurzusok, gyakorlati képzések, illetve egészségügyi kampányok keretében is. Az elsősegély-oktatás segíthet a túlélési arányok növekedésében és csökkentheti a sérülések szövődményének gyakoriságát.

Oktatási szempontból a befújás nélküli újraélesztési technika hatékonyságának megítélése vegyes. Két vizsgálat szerint a két technika között nincs különbség a túlélők állapotát tekintve. Egy másik vizsgálat pedig nem állapított meg különbséget a kétfajta képzésen résztvevők között sem.

Mindebből következtethetünk arra, hogy az az állítás miszerint a befújás nélküli újraélesztés technikáját több ember szívesebben sajátítaná el nem feltétlenül igaz. Összességében tehát az oktató megengedheti magának, hogy azt a fajta újraélesztést oktassa, amit ő jobbnak gondol, mert a képzésen résztvevőket és a hatékonyságot ez nem befolyásolja.

Irányelvek:

• A nemzeti szervezeteknek fel kell mérniük a leggyakoribb balesetek kimeneteleit ahhoz, hogy hatékonyabb oktatási módszereket dolgozzanak ki.
• Az olyan elsősegélynyújtóknak, akik nem akarnak befújást alkalmazni a sérülteken, végezzék anélkül az újraélesztést.

 

 

A tanuló motiválása

Ahhoz, hogy az elsősegélynyújtást tanuló emberek száma növekedjen elengedhetetlen résztvevők motiválása, függetlenül attól, hogy magától vesz részt a képzésen vagy kötelező számára, hiszen ettől függ, hogy a tanultakat mennyire sajátítja el és fogja alkalmazni az élete során. A motiváció fontosságának megértése segít abban, hogy hatékonyabb fejlesztések szülessenek az elsősegély oktatásban.

Tudományos háttér:

Eddig egyetlen olyan kutatás született, ami az egyén motiváltságának függvényében vizsgálta a képzések hatékonyságát. Az eredmények szerint azok az emberek, akik azért vettek részt a képzésen, mert a családjukban előfordultak egészségügyi problémák, sokkal nagyobb részben hasznosították a későbbiekben a tudásukat, mint azok, akiket a munkáltatójuk kötelezett a részvételre.

Irányelvek:

• Annak ellenére, hogy kevés a bizonyíték, mindenképpen hatékonyabb a képzés, ha a résztvevők motiváltak.

Kulcsfontosságú információk:

• A tananyagot olyan kontextusba érdemes foglalni, mely közel áll a résztvevőkhöz, ezáltal nagyobb lesz az érdeklődés is.
• Olyan feladatokat kell adni a résztvevőknek, melyek során gyakorlatban is kipróbálhatják képességeiket.
• A tananyagnak csak azt a részét kell elmondani a résztvevőknek, amire tényleg szükségük lehet, ezeket a részeket, viszont részletesebben is tanítani kell.

Példák arra, hogyan lehet a motiváció növelésével hatékonyabbá tenni a képzéseket

Németországban a Vöröskereszt olyan elsősegély kurzusokat indított, amelyek kifejezetten a szülők és nagyszülők számára nyújt gyermek ellátási oktatást. A kurzus során a fő cél, hogy a baleseteket megelőzzék, ezért megtanulják hol, milyen veszélytényezők a leggyakoribbak és hogyan tehetik biztonságosabbá gyermekük környezetét. A tanfolyam programja arra is hagy időt, hogy a résztvevők egymással vitassák meg a kérdéseket így egymás tapasztalataiból is tanulhatnak. A felmérések szerint azok az emberek, akik a gyerekeik miatt akartak tanulni sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok a csoportok, akiknek kötelező volt részt venniük a képzésen.

Egy angol kutatás azzal foglalkozott, hogy mennyire befolyásolják az embereket a körülményeik abban, hogy mennyire akarnak elsősegélyt tanulni. A kérdés melyet véletlenszerűen tettek fel az utcán járó embereknek így szólt: Ön szerint befolyásolják a személyes körülményei azt, hogy mennyire akar elsősegélyt tanulni? Az eredmények szerint azok közül az emberek közül akiknek 5 év alatti gyerekük van 63%, a más felnőttet gondozók közül 27%, a sportolók 90%-a, akik a munkája során emberekkel foglalkozik 27% szeretne elsősegélyt tanulni.

 

 

A különböző oktatási módszerek hatékonysága

Az elsősegélyt oktató szervezetek sok oktatási anyagot és képzési programot állítottak össze annak érdekében, hogy megosszák egymással módszereiket és a képzések végére az elsősegélynyújtók egységes tudással rendelkezzenek. Az oktatóknak ezek az iránymutató programok a képzés sikerességéhez. Mostanában azonban egyre elterjedtebbek az önképző tanfolyamok az interneten, ez lehetőséget ad arra, hogy minél több emberhez jussanak el a fontosabb elsősegélynyújtási alapelvek, illetve segíthet abban, hogy az egyes szervezetek specifikus csoportokat (szülők, öregeket ápolók stb.) célozhassanak meg az ezekre a területekre szakosodott képzéseikkel. Ezen oktatási mód olyan körülményeket biztosít, ami segít abban, hogy több tanulási lehetősége legyen az embereknek, ezáltal jobban rávehetővé válnak az elsősegély elsajátítására.

A technika fejlődésével ezek az önfejlesztési lehetőségek egyre gyarapodnak, ezáltal egyre csökken a személyes oktatások száma, ami felveti a kérdést, hogy érdemes-e egyáltalán a képzéseket egységesíteni. A két módszer összehasonlítása segíthet a nemzeti szervezeteknek, hogy a kérdésben döntésre jussanak.

Tudományos háttér:

A személyes és önképzéseken (e-learning) alapuló oktatási módszerek összehasonlításában sajnos a 34 kutatásból csak hat figyelt a képzésen résztvevők képességeire és elméleti tudására és egyik sem vizsgálta a résztvevők magabiztosságát a témában. A kutatások szerint az újraélesztés oktatás hatékonyabb személyesen, viszont az elméleti részt volt ahol az internetes képzés során sajátították el jobban, de olyan is volt, ahol nem mutatkozott különbség.

Egy vizsgálat, amely középiskolás diákok véleményével foglalkozott arra jutott, hogy akik jobbra értékelik a kurzus hatékonyságát azoknak a tudása is meghaladja a többi résztvevőét (pl: hirtelen szívhalál felismerése). A magabiztosság terén az eredmények azt mutatják, hogy az egységes kurzusok során sokkal nagyobb lesz a tanulók önbizalma, ha csapatosan vitatják meg a kérdéseket.

A kutatások eredményeit figyelembe véve az ILCOR iránymutatásai közé bekerült, hogy a kurzusoknak a tanulók igényeihez szabottnak kell lennie és érdemes különböző oktatási formákat alkalmazni. Az internetes tanulás pedig hatékony párja a személyes oktatásnak és egy jó út ahhoz, hogy több embernek legyen lehetősége elsősegélyt tanulni.

Irányelvek:

• A nemzeti szervezeteknek érdemes figyelembe venni az egyes tanulók adottságait és ennek megfelelő, személyre szabott kurzusokat meghirdetni.

Kulcsfontosságú információk:

• Meg kell vizsgálni, hogy az egyes oktatási technikák mennyire tudják azt az eredményt elérni, amit vártunk és ezáltal fejleszteni az oktatást.
• Az egyes technikák szétválasztása, illetve oktatást segítő játékok alkalmazása segítheti az oktató munkáját és a tanulók tudását is fejlesztheti.
• A tanulókat feladatokkal kell ösztönözni, hogy aktívak legyenek az órán.
• Olyan oktatókra van szükség, akik rendelkezésre állnak, megfelelő forrásokkal és megfelelő képzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy a tanulók igényeire alakítsák a tanfolyamokat.

Példák a különböző módszerek alkalmazására:

A Német Vöröskereszt egy olyan kurzust fejlesztett ki, amelynek anyagát úgy alakították át, hogy csak annyi információt tartalmazzon, amire tényleg szüksége van az átlagembernek, ezáltal könnyebben és alaposabban tudja azt megtanulni. Szimulációs képzéseket tartalmaz a program, amelyek során a résztvevők imitálják az egyes sérüléseket és ők is látják el, ezáltal a résztvevők megtanulhatják, hogy hogyan tudnak helytállni éles szituációkban és ezt fejleszthetik is. Csoportfeladatként olyan kis filmek készítése a feladat, melyek specifikusan egy-egy helyszínen előforduló veszélyforrások rizikófaktorát méri fel (pl: konyha, egyes munkahelyek stb.). Olyan grafikus elemeket tartalmazó tanulókártyákat készítettek, amelyek a németül nem beszélő külföldieket segíti abban, hogy megtanulhassák az elsősegélynyújtást. Az eredmények szerint az első ilyen teszt kurzus pozitív visszajelzéseket kapott és alig akadt olyan oktató, aki a régi módszereket preferálta.

Az Angol Vöröskereszt Everyday First Aid programja lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy kiválasszák a szerintük az életükben legtöbbször szükséges elsősegélynyújtási technikákat és lehetőséget kaptak arra, hogy ne az egységes képzésen vegyenek részt, hanem csak az általuk választott részeket tanulják meg. A program sikeresnek bizonyult, hiszen azok a résztvevők, akik választottak az adott területen sokkal magabiztosabbak és hatékonyabbak voltak, mint a hagyományos egységes kurzust végzett társaik.

A Kanadai Vöröskereszt a történetmesélés alapú oktatást fejlesztette ki, melynek lényege, hogy a résztvevők az általuk megélt vészhelyzeteket mesélik el, az oktató pedig úgy adja le az anyagot, hogy ezekre a történésekre reflektál, így a résztvevők közelebb érezhetik magukhoz az eljárások fontosságát és motiváltabbak lesznek.

Svájcban a Vöröskereszt kurzusain a résztvevők az elméleti tudást internetes kurzusokon keresztül sajátítják el majd a tanteremben a tanár és a csoport jelenlétében éles szituációkban alkalmazzák azt, így fejlesztve az elméleti tudásuk használatát. Az értékelést sem a tanár végzi, hanem a csoporttársak mondják el véleményüket az ellátásról. A módszer eredménye, hogy a tanulók motiváltabbak lesznek, többet tudnak meg arról, hogy mennyire képesek alkalmazni tudásukat és magabiztosabbá vállnak.

Az Argentín Vöröskereszt a képzéseihez egy okos telefonokra fejlesztett elsősegély alkalmazást használ, ami a balesetek helyszínén is segíthet az elsősegélynyújtónak hogy tudja pontosan mit kell tennie. A kurzus folyamán felhívják a résztvevők figyelmét arra is, hogy érdemes az alkalmazást családtagjaiknak is megmutatni otthon. A módszer hatékonysága nem sokkal a kurzus után igazolódott, amikor az egyik résztvevő arról számolt be, hogy miután megmutatta fiának az alkalmazást pár nappal később a cukorbetegsége miatt veszélybe került, a gyerek az alkalmazás segítségével segített az apján.

A képzések hossza:

A legtöbb helyen az elsősegély képzések fejlesztésekor felmerül a kérdés: Mégis milyen hosszú legyen a kurzus? Erre a kérdésre nehéz választ adni, hiszen teljességgel a tanulók képességein múlik, hogy mi a megfelelő idő, amit képesek végigcsinálni és kedvük is van hozzá. A legfontosabb az, hogy figyelembe vegyük az egyes csoportok igényeit és annak függvényében határozzuk meg, hogy milyen mennyiségű tananyagot és mekkora időintervallumban lehet átadni nekik a leghatékonyabban.

A tanultak megőrzése és ismétlése:

Hasonlóan az időtartamhoz ez a kérdés is a tanulóktól függ. Kisgyermekek oktatásakor nyilván fontos az ismétlés, felnőttek esetében viszont az egyéntől függ, hogy mennyire emlékszik a tanultakból. A hajlandóság, hogy segítsünk, a képzések után általában növekszik, de idővel elkezd csökkenni, ezért fontos, hogy a résztvevők bizonyos időközönként újra foglalkozzanak a tanultakkal. Erre jó eszköz az internetes illetve mobiltelefonos alkalmazások használata.

 

 

Forgatókönyv alapú szimulációs képzések

Az ilyen fajta képzések segíthetnek abban, hogy a résztvevők megtapasztalják, hogyan is lennének képesek alkalmazni elméleti tudásukat a valós szituációkban, emellett arra is alkalmasak, hogy a képzések hatékonyságát vizsgálhassák. Ha valóságos sminkelt sebekkel, vérrel szimulált sérüléseket látnak el a tanulók akkor sokkal mélyebben értik meg az eljárásokat és maradandóbb tudást szereznek.

Tudományos háttér:

Két tanulmány foglalkozott azzal, hogy az orvostanhallgatók viselkedését krízishelyzetben mennyire javítja az ilyen típusú oktatás. Azok a hallgatók, akik egy élethű babán gyakorolhatták az ellátást magabiztosabbnak bizonyultak éles helyzetben és a betegek is hatékony ellátóként számoltak be róluk. A tanulmányok azonban csak a tényekről számolnak be és nem hasonlították össze az eredményeket másfajta képzésekkel.

Irányelvek:

• A nemzeti szervezetek számára hasznos lehet, ha a professzionális ellátókat szimulációs képzésben részesítik, mert így jól láthatóvá válik, mennyire képesek helytállni az éles helyzetekben.

Kulcsfontosságú információk:

• Olyan szituációkat kell létrehozni, ami felkelti a tanulók érdeklődését, vagy mert már voltak hasonló helyzetben vagy el tudják képzelni, hogy ez velük vagy a rokonaikkal is megtörténhet.
• Ha kiderül, hogy az ellátás során miben gyenge az ellátó akkor segíthetünk neki abban, hogy olyan módszerei legyenek, amelyekkel hatékonyabban lesz képes megoldani a helyzeteket.
• A szituációk tervezésekor vegyük figyelembe, hogy a csoportnál, mik azok a problémák, amelyek megakadályoznák őket abban, hogy segítsenek, és ezek függvényében állítsuk össze a programot, így segítve őket ezek leküzdésében.

Példák a forgatókönyv alapú szimulációs képzések alkalmazására:

Ahhoz hogy a segélynyújtó megfelelő ellátást tudjon biztosítani a sérülteknek, amíg a segítség a helyszínre ér elengedhetetlen, hogy ne essenek pánikba és legyen tapasztalatuk az ilyen helyzetek kezelésében. Az amerikai Wilderness and Remote program olyan szimulációs képzést nyújt a résztvevőknek, amely során 10-15 perces szituációkart kell ellátniuk egyedül az elméleti tudásuk gyakorlati alkalmazásával. A résztvevők így megtapasztalhatják, hogy mik a gyengéik és hogy hogyan reagálnának a valós helyzetben. Mindenki kétszer csinálja végig a szituációkat, gyakorolhatják azt, ami addig nem ment, és amikor valós balesettel találkoznak nyugodtabban és hatékonyabban képesek kezelni a helyzetet.

Az Angol Vöröskereszt egy olyan programot dolgozott ki, melynek során a cél a segélynyújtó magabiztosságának növelése. Ehhez meg kell érteniük, hogy a túlélési lánc, hogy épül fel és mi az ő szerepük benne. A You are not Alone program keretein belül a résztvevők egy baleset helyszínéről készült képen elhelyezik az egyik társukat és együtt vitatják meg, hogy amikor a helyszínen lévő segélynyújtó felhívja a mentőket, hogyan lesz részese az ellátási láncnak, melynek során a szakemberekkel együttműködve mentik meg a bajba jutott életét.

 

Elsősegélynyújtás oktatása gyerekeknek

A gyerekek a lakosság nagy részét képezik ezért nagyon hasznos, ha tisztában vannak az elsősegélynyújtás alapjaival. A helyi szervezeteknek meg kell érteniük ennek fontosságát és így hatékonyabb és jobb képzéseket hozhatnak létre.

Tudományos háttér:

A belgiumi Vöröskereszt CEBaP felmérést végzett, hogy a különböző korú gyerekek mit képesek elsajátítani és hányadik osztályban érdemes az egyes eljárásokat oktatni. Az eredmények azonban nem bizonyultak pontosnak a nagy változékonyság miatt, de egy általános iskolai, gimnáziumi tanárokból, elsősegély oktatókból és gyermekpszichológusokból álló testületnek sikerült megegyeznie, egy programban, ami minden korosztálynak a megfelelő készségek fejlesztését nyújtja az elsősegélynyújtás területén.

Irányelvek:

• A helyi szervezeteknek törekedniük kell arra, hogy létrehozzanak egy olyan elsősegély oktatási programot a gyerekek számára, amely követi a CEBaP iránymutatásait.

A programok hatékonyságának mérése

A fejezetben említett kutatások, mivel nagyon sokrétűek ezért összeségében a világszintű elsősegélynyújtás hatékonyságának vizsgálatához viszonylag kevés adat áll rendelkezésre.

Irányelvek:

A helyi szervezeteknek hangsúlyt kell fektetniük arra is, hogy folyamatosan ellenőrizzék az oktatás hatékonyságát.

Kulcsfontosságú információk:

• Oda kell figyelni a képzések végén arra, hogy mennyit tanultak a résztvevők és ebből következően mennyire volt hatékony az oktatás.

Példák a hatékonyság mérésére:

Az Angol Vöröskereszt a képzés előtt és után is irat a résztvevőkkel egy önismereti tesztet, ami azt mutatja meg, hogy az egyén mennyire érez hajlandóságot arra, hogy odamenjen segíteni a bajba jutottakon, továbbá mennyire magabiztosan tenné mindezt. A teszt kitöltése során egy 1-10-es skálán kell a résztvevőknek értékelni magukat a szempontok alapján. Az hogy a résztvevők mennyire érdeklődnek a téma iránt és mennyire hajlandóak segíteni az idegeneken vagy családtagokon, támpontod ad ahhoz, hogy mennyire részletesen akarnak tanulni és így a kurzus alkalmazkodni tud igényeikhez. A kurzus után összehasonlítják a két önértékelést és ez jól mutatja a program illetve az oktató hatékonyságát.

A Német és a svájci Vöroskereszt a Kirkpatrick modell alapján próbálja a hatékonyságot mérni. A modell 4 szinten vizsgálja a kurzusokat:

1. Reakció: Hogyan értékelik a résztvevők a kurzust és mennyire fogadják el az ott tanultakat?
2. Tanulás: A kurzus során mennyi elméleti tudást illetve képességet sajátítanak el a tanulók?
3. Viselkedés: Változik-e a résztvevők viselkedése a kurzus elvégzése után?
4. Eredmények: Van-e látható változás a képzések után a környezetben ahol a résztvevők dolgoznak vagy laknak?

Sajnos azonban az értékelés gyakran csak az első két pontig jut el és nem folytatják tovább a kurzus vizsgálatát. Németországban egy olyan kutatás indult, amely a második pont kérdésére összpontosítva állapítja meg a hatékonyságot. Egy online kérdőív segítségével arra a kérdésre kapnak választ, hogy a résztvevők mennyi elméleti tudást sajátítottak el. A tesztet a résztvevők a kurzus után rögtön, majd 3-6 hónap múlva is kitöltenek, ebből látható az is hogy mennyire marad meg a tudásuk. A másik kérdés az, hogy a résztvevők mennyi új képességet sajátítottak el a kurzus során. Ezt egy erre specializált kérdőív illetve egy esettanulmány segítségével próbálják meg felmérni. Ezt a két feladatot is a kurzus elején és végén töltetik ki a résztvevőkkel, majd összehasonlítják az eredményeket.

 

Összefoglalás

Több kutatásra van szükség ahhoz, hogy mindenhol hatékonyabb elsősegély oktatás jöhessen létre. A nemzeti szervezeteknek kötelességük a képzéseik hatékonyságát, folyamatosan ellenőrizni ehhez segítséget nyújthatnak a fejezetben említett módszerek. Az oktatók fő célja az, hogy az elméleti anyag mellett olyan viselkedési formákat tanítsanak, amik segíthetik az elsősegélynyújtót, hogy hatékonyan láthassa el a sérüléseket. Mindennek elérése érdekében meg kell érteniük a helyi körülményeket és a képzéseket ehhez kell igazítaniuk. Az elsősegély oktatás, illetve a klinikai ellátás fejlesztése a helyi vezetés kezében van, ezáltal nekik kell új programokat kidolgozniuk a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Ezeknek a fejlesztéseknek a hatékonyságát folyamatosan ellenőrizni kell, így lehetséges a megfelelő módon alkalmazni őket.

A kutatási eredmények hiányának ellenére a nemzeti szervezetek létrehoztak olyan elsősegély oktatási programokat, amik hatékonynak bizonyultak és ezáltal sikerült növelni az érdeklődést a kurzusok iránt. A programok módszerei visszavezethetőek az ebben a fejezetben felsorolt ötletekhez. Az IFRC arra szólítja fel a nemzeti szervezeteket, hogy vegyék figyelembe az itt felsorolt kulcsfontosságú információkat és az oktatási programok kialakításakor vegyék figyelembe őket. Az IFRC Law and first aid: Promoting and protecting life-saving action  című kiadványa abban segítheti ezeket a szervezeteket, hogy az elsősegély oktatást a törvénybe is foglalhassák, így növelve az elsősegélynyújtók számát.

Kulcsfontosságú információk az elsősegély-oktatás előkészítéséhez:

• A tananyagot olyan kontextusba érdemes foglalni, mely közel áll a résztvevőkhöz ezáltal nagyobb lesz az érdeklődés.
• Olyan feladatokat kell adni a résztvevőknek melyek során gyakorlatban is kipróbálhatják képességeiket.
• Alkalmazzunk több féle oktatási módszert (pl: internet, játékok, szimuláció stb.), hogy ezzel is segítsük a résztvevőket abban, hogy minél több tudást sajátítsanak el, illetve, hogy növeljük a tananyag hozzáférhetőségét.
• A tananyagot úgy kell alakítani, hogy csak azok a részek maradjanak benne, ami az adott társaság igényeinek megfelel.
• Az oktatóknak tisztában kell lenniük, hogy az adott csoportnak mik az igényeik és olyan képesítéssel kell rendelkeznie, ami az igényelt területre is kiterjed.
• Fontos, hogy a résztvevőknek legyen idejük kitapasztalni saját gyengeségeiket az elsősegélynyújtásban, hogy aztán ezeket a gyengeségeket lehessen fejleszteni.
• Oda kell figyelni a képzések végén arra, hogy mennyit tanultak a résztvevők és ebből következően mennyire volt hatékony az oktatás.

 

---

Fordítás: Nyíri Nóra - mentőtiszt hallgató, Szegedy-Maszák Flóra - egyetemi hallgató
Lektor: Marsi Zoltán - tanár, elsősegély-szakoktató
Utolsó frissítés: 2016.07.04.
Forrás: http://www.ifrc.org/Global/Publications/Health/First-Aid-2016-Guidelines_EN.pdf - utolsó letöltés: 2018.01.02.