Az extrém sportok a 80-as évektől indultak el diadalútjukra, hódolóik száma évről évre növekszik. A tevékenységnek pontos definíciója nincs, általánosságban olyan sport, mely az átlagosnál nagyobb veszéllyel jár.

Élen a hegymászás

A legkedveltebb közülük a magashegyi túrázás és hegymászás, bár ennek csak töredéke tartozik az igazán extrém expedíciók közül. A halálozásban viszont mindenképp vezet, a 6000 méter feletti csúcsokat meghódítók 10%-a, azaz száz mászóból 10-12 fő soha nem tér vissza. Természetesen Földünk legmagasabb hegysége, a Himalája számít a legveszélyesebbnek, a nepáli oldal felől mászók közül minden 167. életét veszti, míg a normál, azaz oxigént nem igénylő (6000 m alatti) hegymászók közül kétezerből kevesebb, mint egy veszíti életét. A hegymászással rokon, azonban teljesen más technikát és felszerelést igénylő sziklamászás lényegesen biztonságosabb - legalább is a statisztikák szerint - itt valamivel több, mint 7000 mászásra jut egyetlen halál eset.

Íme a világ legveszélyesebb csúcsa a K2 (8611 m), más néven Godwin Austen, Dapsang vagy Csogori.
 

Nagyobb térképre váltás


További topok

Kb. minden 50. bázisugró, minden 300. ejtőernyőző, minden 560. sárkányrepülő és minden 1000. motorversenyző életét veszti. Ezekhez képest a vadvízi evezés a búvárkodás és a bungee jumping kifejezetten biztonságosnak mondható, előbbi 10 ezer, a búvárkodás 200.000, míg utóbbi félmillió alkalomból követel egyetlen életet.

Ha nem is kedvcsinálónak, de egy video bázisugrásról
 
És végül Felix Baumgartner világrekordja
 
A magyarok közel fele kipróbálna extrém sportot>>

Az extrém sportokra nem szól a biztosítás>>
 

---

Szerző: Marsi Zoltán
Utolsó frissítés: 2013.07.04.